Gondozásmentes kerítés és komplett kerítés építés – kulcsrakész védelem garanciával - KerítésÁsz®

Teljes körű megoldásokat kínálunk Magyarország egész területén, legyen szó családi házakról, társasházakról vagy üzleti ingatlanokról.

• Mivel fontos számunkra, hogy Ön a főváros bármely pontján elérje szolgáltatásainkat, kivitelező kollégáinkkal mind a 23 kerületben vállaljuk a telepítést. Ráadásul az elemes kerítés – kerítés építés folyamata nálunk mindenhol azonos szakértelemmel és írásos garanciával valósul meg.
• Budapest I. Várkerület Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest II. Rózsadomb Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest III. Óbuda-Békásmegyer Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest IV. Újpest Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest V. Belváros-Lipótváros Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest VI. Terézváros Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest VII. Erzsébetváros Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest VIII. Józsefváros Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest IX. Ferencváros Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest X. Kőbánya Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XI. Újbuda Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XII. Hegyvidék Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XIII. Anygalföld Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XIV. Zugló Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XV. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XVI. Árpádföld Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XVII. Rákosmente Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XIX. Kispest Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XX. Pesterzsébet Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XXI. Csepel Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XXII. Budafok-Tétény Elemes kerítés – kerítés építés
• Budapest XXIII. Soroksár Elemes kerítés – kerítés építés
•  

Mivel Budapest  Magyarország fővárosa és legnépesebb települése, a kerítés építés iránti igény itt a legkiemelkedőbb a lakossági és ipari szektorban egyaránt. Ráadásul a város változatos domborzati viszonyai – a budai hegyvidéktől a pesti síkságig – speciális szaktudást igényelnek a telepítés során. Ezáltal az elemes kerítés rendszereink különösen népszerűek a fővárosban, hiszen a sűrű beépítettség mellett is gyors és tiszta megoldást nyújtanak minden ingatlantulajdonos számára.

Abony  
 Acsa  
 Albertirsa  
 Alsógöd  
 Alsónémedi  
 Apaj  
 Áporka  
 Aszód  
 Bag  
 Bankháza(Kiskunlacháza)  
 Bénye  
 Bernecebaráti  
 Biatorbágy  
 Budajenő  
 Budakalász  
 Budakeszi  
 Budaörs  
 Bugyi  
 Cegléd  
 Ceglédbercel  
 Csemő  
 Csévharaszt  
 Csobánka  
 Csomád  
 Csornád  
 Csömör  
 Csörög  
 Csővár  
 Dabas  
 Dánszentmiklós  
 Dány  
 Délegyháza  
 Diósd  
 Dobogokő(Pilisszentkereszt)
 Domony  
 Domonyvölgy (Domony)  
 Dömsöd  
 Dunabogdány  
 Dunaharaszti  
 Dunakeszi  
 Dunavarsány  
 Ecser  
 Érd  
 Érdliget (Érd)  
 Erdőkertes  
 Farmos  
 Felsőgöd
 Felsőpakony
 Fót
 Galgagyörk
 Galgahévíz
 Galgamácsa
 Gomba
 Göd
 Gödöllő
 Gyál
 Gyermekváros
 Gyón (Dabas)
 Gyömrő
 Halásztelek
 Herceghalom
 Hernád
 Hévízgyörk
 Hódoshát (Nikla)
 Horány (Szigetmonostor)
 Iklad
 Inárcs

Ipolydamásd
 Ipolytölgyes
 Isaszeg
 Jászkarajenő
 Kakucs

Kartal
 Káva
 Kemence
 Kerepes

Kiskunlacháza
 Kismaros
 Kisnémedi
 Kisoroszi
 Kistarcsa
 Kocsér
 Kóka
 Kosd
 Kóspallag
 Kőröstetétlen
 Leányfalu
 Letkés
 Lórév
 Maglód
 Magyarkút (Verőce)
 Majosháza
 Makád
 Máriabesnyő (Gödöllő)
 Márianosztra

Mende
Mikebuda
Mogyoród
 Monor
 Monorierdő

Nagybörzsöny
 Nagykáta
 Nagykovácsi
 Nagykőrös
 Nagymaros
 Nagytarcsa
 Nyáregyháza
 Nyársapát
 Ócsa
 Őrbottyán
 Örkény
 Pánd
 Páty
 Pécel
 Penc
 Perbál
 Perőcsény
 Péteri
 Pilis
 Pilisborosjenő
 Piliscsaba
 Pilisjászfalu
 Pilisszántó
 Pilisszentiván
 Pilisszentkereszt
 Pilisszentlászló
 Pilisvörösvár
 Pócsmegyer
 Pomáz
 Pusztavacs
 Pusztazámor
 Püspökhatvan
 Püspökszilágy
 Ráckeve
 Rád
 Remeteszőlős
 Solymár
 Sóskút
 Surány (Pócsmegyer)
 Sülysáp
 Szada
 Százhalombatta
 Szentendre
 Szentlőrinckáta
 Szentmártonkáta
 Szigetbecse
 Szigetcsép
 Szigethalom
 Szigetmonostor
 Szigetszentmárton
 Szigetszentmiklós
 Szigetújfalu
 Szob
 Szokolya
 Sződ
 Sződliget
 Táborfalva
 Tahitótfalu
 Taksony
 Tápióbicske
 Tápiógyörgye
 Tápióság
 Tápiószecső
 Tápiószele
 Tápiószentmárton
 Tápiószőlős
 Tárnok
 Tatárszentgyörgy
 Telki
 Tésa
 Tinnye
 Tóalmás
 Tök
 Tököl
 Törökbálint
 Törtel
 Tura
 Újhartyán
 Újlengyel
 Újszilvás
 Úri
 Üllő
 Üröm
 Vác
 Vácduka
 Vácegres
 Váchartyán
 Váckisújfalu
 Vácrátót
 Vácszentlászló
 Valkó
 Vámosmikola
 Vasad
 Vecsés
 Veresegyház
 Verőce
 Verseg
 Visegrád
 Zebegény
 Zsámbék
 Zsámbok

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége. Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá.

• Aba
• Adony
• Agárd (Gárdony)
• Alap
• Alcsútdoboz
• Alsószentiván
• Apátszállás (Baracs)
• Bakonycsernye
• Bakonykúti
• Balatonbozsok (Enying)
• Balinka
• Baracs
• Baracska
• Beloiannisz
• Belsőbáránd (Aba)
• Besnyő
• Bicske
• Bodajk
• Bodmér
• Cece
• Cukorgyár (Ercsi)
• Csabdi
• Csákberény
• Csákvár
• Csókakő
• Csór
• Csősz
• Daruszentmiklós
• Dég
• Dinnyés
• Dunaújváros
• Előszállás
• Enying
• Ercsi
• Etyek
• Fehérvárcsurgó
• Felcsút
• Füle
• Gánt
• Gárdony
• Gyúró
• Hantos
• Igar
• Iszkaszentgyörgy
• Isztimér
• Iváncsa
• Jenő
• Kajászó
• Káloz
• Kápolnásnyék
• Kincsesbánya
• Kisapostag
• Kiscséripuszta
• Kisláng
• Kisszentmiklós (Daruszentmiklós)
• Kőszárhegy
• Kulcs
• Lajoskomárom
• Lepsény
• Lovasberény
• Magyaralmás
• Mány
• Martonvásár
• Mátyásdomb
• Mezőfalva
• Mezőkomárom
• Mezőszentgyörgy
• Mezőszilas
• Moha
• Mór
• Nadap
• Nádasdladány
• Nagykarácsony
• Nagylók
• Nagyveleg
• Nagyvenyim
• Óbarok
• Pákozd
• Pátka
• Pázmánd
• Pélpuszta (Szabadhidvég)
• Perkáta
• Polgárdi
• Pusztaszabolcs
• Pusztavám
• Rácalmás
• Ráckeresztúr
• Sárbogárd
• Sáregres
• Sárkeresztes
• Sárkeresztúr
• Sárkeszi
• Sárosd
• Sárpentele (Sárszentmihály)
• Sárszentágota
• Sárszentmihály
• Seregélyes
• Soponya
• Söréd
• Sukoró
• Szabadbattyán
• Szabadegyháza
• Szabadhidvég
• Szár
• Szárliget
• Székesfehérvár
• Tabajd
• Tác
• Tordas
• Újbarok
• Úrhida
• Vajta
• Vál
• Velence
• Vereb
• Vértesacsa
• Vértesboglár
• Zámoly
• Zichyújfalu

Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, latinul: Comitatus Albensis, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régiót alkotó három vármegye egyike. Északról Komárom-Esztergom vármegye, keletről Pest vármegye, délkeletről Bács-Kiskun vármegye, délről Tolna vármegye, délnyugatról Somogy vármegye, nyugatról pedig Veszprém vármegye határolja. Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt.

Nyolc járás alkotja. Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb vármegye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér vármegye adja.[2]

• Ács
• Ácsteszér
• Agostyán (Tata)
• Aka
• Almásfüzitő
• Annavölgy
• Ászár
• Bábolna
• Baj
• Bajna
• Bajót
• Bakonybánk
• Bakonysárkány
• Bakonyszombathely
• Bana
• Bársonyos
• Bokod
• Búbánatvölgy (Esztergom)
• Császár
• Csatka
• Csém
• Csép
• Csolnok
• Dad
• Dág
• Dorog
• Dömös
• Dunaalmás
• Dunaszentmiklós
• Epöl
• Esztergom
• Esztergom-kertváros
• Ete
• Gyermely
• Hánta (Kisbér)
• Héreg
• Kecskéd
• Kerékteleki
• Kesztölc
• Kisbér
• Kisigmánd
• Kocs
• Komárom
• Koppánymonostor (Komárom)
• Kömlőd
• Környe
• Lábatlan
• Leányvár
• Máriahalom
• Mocsa
• Mogyorósbánya
• Nagyigmánd
• Nagysáp
• Naszály
• Neszmély
• Nyergesújfalu
• Oroszlány
• Piliscsév
• Pilismarót
• Pilisszentlélek (Esztergom)
• Réde
• Remeteség (Tata)
• Sárisáp
• Súr
• Süttő
• Szákszend
• Szomód
• Szomor
• Tardos
• Tarján
• Tárkány
• Tát
• Tata
• Tatabánya
• Tokod
• Tokodaltáró
• Úny
• Várgesztes
• Vérteskethely
• Vértessomló
• Vértesszőlős
• Vértestolna

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest vármegye, délről Fejér, délnyugatról Veszprém, nyugatról pedig Győr-Moson-Sopron vármegye határolja. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott vármegyéje. 12 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25 százalék. Ez a szám még Budapesten is csak 22,6 százalék.[2]

• Abda
• Acsalag
• Ágfalva
• Agyagosszergény
• Árpás
• Ásványráró
• Babót
• Bácsa (Győr)
• Bágyogszovát
• Bakonygyirót
• Bakonypéterd
• Bakonyszentlászló
• Balf (Sopron)
• Barbacs
• Beled
• Bezenye
• Bezi
• Bodonhely
• Bogyoszló
• Bőny
• Börcs
• Bősárkány
• Brennbergbánya (Sopron)
• Cakóháza
• Cirák
• Csáfordjánosfa
• Csapod
• Csér
• Csikvánd
• Csorna
• Darnózseli
• Dénesfa
• Dör
• Dunakiliti
• Dunaremete
• Dunaszeg
• Dunaszentpál
• Dunasziget
• Ebergőc
• Écs
• Edve
• Egyed
• Egyházasfalu
• Enese
• Farád
• Fehértó
• Feketeerdő
• Felpéc
• Fenyőfő
• Fertőboz
• Fertőd
• Fertőendréd
• Fertőhomok
• Fertőrákos
• Fertőszentmiklós
• Fertőszéplak
• Gönyű
• Gyalóka
• Gyarmat
• Gyóró
• Gyömöre
• Győr
• Győrasszonyfa
• Győrladamér
• Győrság
• Győrsövényház
• Győrszemere
• Győrszentiván (Győr)
• Győrújbarát
• Győrújfalu
• Győrzámoly
• Halászi
• Harka
• Hédervár
• Hegyeshalom
• Hegykő
• Hidegség
• Himód
• Hövej
• Ikrény
• Iván
• Jánossomorja
• Jobaháza
• Kajárpéc
• Kapuvár
• Károlyháza
• Kimle
• Kisbabot
• Kisbajcs
• Kisbodak
• Kisfalud
• Kóny
• Kópháza
• Koroncó
• Kunsziget
• Lázi
• Lébény
• Levél
• Lipót
• Lövő
• Maglóca
• Magyarkeresztúr
• Máriakálnok
• Markotabödöge
• Mecsér
• Ménfőcsanak (Győr)
• Mérges
• Mezőörs
• Mihályi
• Miklósmajor (Kapuvár)
• Mindszentpuszta
• Mórichida
• Mosonmagyaróvár
• Mosonszentmiklós
• Mosonszolnok
• Nagybajcs
• Nagycenk
• Nagylózs
• Nagyszentjános
• Nemeskér
• Nyalka
• Nyúl
• Osli
• Öttevény
• Páli
• Pannonhalma
• Pásztori
• Pázmándfalu
• Pér
• Pereszteg
• Petőháza
• Pinnye
• Potyond
• Pusztacsalád
• Püski
• Rábacsanak
• Rábacsécsény
• Rábakecöl
• Rábapatona
• Rábapordány
• Rábasebes
• Rábaszentandrás
• Rábaszentmihály
• Rábaszentmiklós
• Rábatamási
• Rábcakapi
• Rajka
• Ravazd
• Répceszemere
• Répcevis
• Rétalap
• Románd
• Röjtökmuzsaj
• Sarród
• Sikátor
• Sobor
• Sokorópátka
• Sopron
• Sopronhorpács
• Sopronkövesd
• Sopronnémeti
• Szakony
• Szany
• Szárföld
• Szerecsény
• Szil
• Szilsárkány
• Táp
• Tápszentmiklós
• Tarjánpuszta
• Tárnokréti
• Tényő
• Tét
• Töltéstava
• Újkér
• Újrónafő
• Und
• Vadosfa
• Vág
• Vámosszabadi
• Várbalog
• Vásárosfalu
• Vének
• Veszkény
• Vitnyéd
• Völcsej
• Zsebeháza
• Zsira

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található. 1950-ben jött létre Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával.

Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Területe 4208 km²,[2] Magyarország területének 4,5%-a. Ezzel nagyjából feleakkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, Bács-Kiskun vármegye (8297 km²) ugyanakkor a területe körülbelül kétszerese a szomszédos Komárom-Esztergom vármegyének. Határai közt kb. 450 000 ember él, ennek felét az itt található három legnagyobb település, a 132 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 64 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 35 ezer lakosú Mosonmagyaróvár népessége adja

• Ábrahámhegy
• Adásztevel
• Adorjánháza
• Ajka
• Ajkarendek (Ajka)
• Alsóörs
• Apácatorna
• Aszófő
• Badacsony (Badacsonytomaj)
• Badacsonylábdihegy (Badacsonytördemic)
• Badacsonyörs (Badacsonytomaj)
• Badacsonytomaj
• Badacsonytördemic
• Bakonybél
• Bakonygyepes (Ajka)
• Bakonyjákó
• Bakonykoppány
• Bakonynána
• Bakonyoszlop
• Bakonypölöske
• Bakonyság
• Bakonyszentiván
• Bakonyszentkirály
• Bakonyszücs
• Bakonytamási
• Balatonakali
• Balatonakarattya
• Balatonaliga
• Balatonalmádi
• Balatonarács (Balatonfüred)
• Balatoncsicsó
• Balatonederics
• Balatonfőkajár
• Balatonfüred
• Balatonfűzfő
• Balatonhenye
• Balatonkenese
• Balatonrendes
• Balatonszepezd
• Balatonszőlős
• Balatonudvari
• Balatonvilágos
• Bánd
• Barnag
• Bazsi
• Béb
• Békás
• Berhida
• Bódé (Ajka)
• Bodorfa
• Borsosgyőr
• Borszörcsök
• Borzavár
• Csabrendek
• Csajág
• Csehbánya
• Csesznek
• Csetény
• Csingervölgy (Ajka)
• Csopak
• Csót
• Csögle
• Dabronc
• Dabrony
• Dáka
• Devecser
• Diszel (Tapolca)
• Doba
• Döbrönte
• Dörgicse
• Dudar
• Egeralja
• Egyházaskesző
• Eplény
• Farkasgyepű
• Felsőörs
• Fövenyes (Balatonudvari)
• Füzfőgyártelep
• Ganna
• Gecse
• Gic
• Gógánfa
• Gyepükaján
• Gyulafirátót (Veszprém)
• Gyulakeszi
• Hajmáskér
• Halimba
• Hárskút
• Hegyesd
• Hegymagas
• Herend
• Hetyefő
• Hidegkút
• Homokbödöge
• Hosztót
• Ihász (Marcaltő)
• Iszkáz
• Jásd
• Kabhegy
• Kádárta (Veszprém)
• Kamond
• Kapolcs
• Káptalanfa
• Káptalanfüred (Balatonalmádi)
• Káptalantóti
• Karakószörcsök
• Kékkút
• Kemeneshőgyész
• Kemenesszentpéter
• Kerta
• Kéttornyúlak (Pápa)
• Királyszentistván
• Kisapáti
• Kisberzseny
• Kiscsősz
• Kisdémpuszta
• Kisdörgicse (Dörgicse)
• Kislőd
• Kispirit
• Kisszőlős
• Kistimpuszta
• Kolontár
• Kővágóörs
• Köveskál
• Kup
• Külsővat
• Küngös
• Lesencefalu
• Lesenceistvánd
• Lesencetomaj
• Litér
• Lókút
• Lovas
• Lovászpatona
• Magyargencs
• Magyarpolány
• Malomsok
• Marcalgergelyi
• Marcaltő
• Márkó
• Megyer
• Mencshely
• Mezőlak
• Mihályháza
• Mindszentkálla
• Monostorapáti
• Monoszló
• Nagyacsád
• Nagyalásony
• Nagydém
• Nagyesztergár
• Nagygyimót
• Nagypirit
• Nagytevel
• Nagyvázsony
• Nemesgörzsöny
• Nemesgulács
• Nemeshany
• Nemesszalók
• Nemesvámos
• Nemesvita
• Németbánya
• Nóráp
• Noszlop
• Nyárád
• Nyirád
• Óbudavár
• Olaszfalu
• Oroszi
• Öcs
• Örvényes
• Ősi
• Öskü
• Pálköve (Kővágóörs)
• Paloznak
• Pápa
• Pápadereske
• Pápakovácsi
• Pápasalamon
• Pápateszér
• Papkeszi
• Pécsely
• Pénzesgyőr
• Pétfürdő
• Porva
• Pula
• Pusztamiske
• Raposka
• Révfülöp
• Rigács
• Salföld
• Sáska
• Sóly
• Somlójenő
• Somlószőlős
• Somlóvásárhely
• Somlóvecse
• Sümeg
• Sümegprága
• Szápár
• Szentantalfa
• Szentbékkálla
• Szentgál
• Szentimrefalva
• Szentjakabfa
• Szentkirályszabadja
• Szigliget
• Szőc
• Tagyon
• Takácsi
• Taliándörögd
• Tapolca
• Tés
• Tihany
• Tótvázsony
• Tüskevár
• Ugod
• Ukk
• Úrkút
• Uzsa
• Vanyola
• Várkesző
• Városlőd
• Várpalota
• Vaszar
• Vászoly
• Veszprém
• Veszprémfajsz
• Veszprémgalsa
• Veszprémvarsány
• Vid
• Vigántpetend
• Vilonya
• Vinár
• Vöröstó
• Zalaerdőd
• Zalagyömörő
• Zalahaláp
• Zalameggyes
• Zalaszegvár
• Zánka
• Zirc

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér vármegye, délről a Balaton és Somogy vármegye, nyugatról pedig Vas és Zala vármegyék határolják. Az ország közepes nagyságú vármegyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém vármegye területe 4463 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének.

• Alsópetény
• Alsótold
• Baglyasalja (Salgótarján)
• Balassagyarmat
• Bánk
• Bárna
• Bátonyterenye
• Becske
• Benczúrfalva (Szécsény)
• Bér
• Bercel
• Berkenye
• Bokor
• Borsodberény
• Borsosberény
• Buják
• Cered
• Csécse
• Cserháthaláp
• Cserhátsurány
• Cserhátszentiván
• Csesztve
• Csitár
• Debercsény
• Dejtár
• Diósjenő
• Dorogháza
• Drégelypalánk
• Ecseg
• Egyházasdengeleg
• Egyházasgerge
• Endrefalva
• Erdőkürt
• Erdőtarcsa
• Érsekvadkert
• Etes
• Felsőpetény
• Felsőtold
• Galgaguta
• Garáb
• Héhalom
• Herencsény
• Hollókő
• Hont
• Horpács
• Hugyag
• Iliny
• Ipolyszög (Balassagyarmat)
• Ipolytarnóc
• Ipolyvece
• Jobbágyi
• Kálló
• Karancsalja
• Karancsberény
• Karancskeszi
• Karancslapujtő
• Karancsság
• Katalinpuszta (Szendehely)
• Kazár
• Keszeg
• Kétbodony
• Kisbágyon
• Kisbárkány
• Kisecset
• Kishartyán
• Kisterenye (Bátonyterenye)
• Kozárd
• Kutasó
• Ladányhalászi
• Legénd
• Litke
• Lucfalva
• Ludányhalászi
• Magyargéc
• Magyarnándor
• Márkháza
• Mátramindszent
• Mátranovák
• Mátraszele
• Mátraszőlős
• Mátraterenye
• Mátraverebély
• Mihálygerge
• Mohora
• Nagybárkány
• Nagykeresztúr
• Nagylóc
• Nagyoroszi
• Nemti
• Nézsa
• Nógrád
• Nógrádkövesd
• Nógrádmarcal
• Nógrádmegyer
• Nógrádsáp
• Nógrádsipek
• Nógrádszakál
• Nőtincs
• Őrhalom
• Ősagárd
• Palotás
• Pásztó
• Patak
• Patvarc
• Piliny
• Pusztaberki
• Rákóczibánya
• Rétság
• Rimóc
• Romhány
• Ságújfalu
• Salgóbánya (Salgótarján)
• Salgótarján
• Sámsonháza
• Somoskőújfalu (Salgótarján)
• Sóshartyán
• Szalmatercs
• Szanda
• Szarvasgede
• Szátok
• Szécsénke
• Szécsény
• Szécsényfelfalu
• Szendehely
• Szente
• Szilaspogony
• Szirák
• Szuha
• Szurdokpüspöki
• Szügy
• Tar
• Terény
• Tereske
• Tolmács
• Vanyarc
• Varsány
• Vizslás
• Zabar
• Zagyvapálfalva (Salgótarján)
• Zagyvaróna (Salgótarján)

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délkeletről Heves vármegye, délnyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Salgótarján. 2544 km²-nyi területével az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja, ezzel a második legkisebb területű vármegye és egyben az ország legkevesebb lakosú vármegyéje.

• Ágasegyháza
• Akasztó
• Állampuszta (Harta)
• Alpár (Tiszaalpár)
• Apostag
• Aranyegyháza (Szabadszállás)
• Bácsalmás
• Bácsbokod
• Bácsborsód
• Bácsszentgyörgy
• Bácsszőlős
• Baja
• Bajaszentistván (Baja)
• Ballószög
• Balotaszállás
• Bátmonostor
• Bátya
• Bócsa
• Bodoglár
• Borota
• Bugac
• Bugacpusztaháza
• Császártöltés
• Csátalja
• Csávoly
• Csengőd
• Csikéria
• Csólyospálos
• Dávod
• Drágszél
• Dunaegyháza
• Dunafalva
• Dunapataj
• Dunaszentbenedek
• Dunatetétlen
• Dunavecse
• Dusnok
• Érsekcsanád
• Érsekhalma
• Fajsz
• Felsőlajos
• Felsőszentiván
• Foktő
• Fülöpháza
• Fülöpjakab
• Fülöpszállás
• Mi vagyunk
• Gátér
• Géderlak
• Hajós
• Halesz (Kiskunfélegyháza)
• Harkakötöny
• Ingatlan
• Helvetia
• Hercegszántó
• Hetényegyháza (Kecskemét)
• Homokmégy
• Imrehegy
• Izsák
• Jakabszállás
• Jánoshalma
• Jászszentlászló
• Kalocsa
• Kaskantyú
• Katonatelep (Kecskemét)
• Katymar
• Kecel
• Kecskemét
• Kelebia
• Béke legyen veletek
• Kerekegyháza
• Kígyós
• Kiskőrös
• Kiskunfélegyháza
• Kiskunhalas
• Kiskunmajsa
• Kisszállás
• Szép munka
• Kömpöc
• Kunadacs
• Kunbaja
• Kunbaracs
• Kunfehértó
• Kunpeszér
• Kunszállás
• Kunszentmiklós
• Ladánybene
• Lajosmizse
• Lakitelek
• Madaras
• Mátételke
• Mélykut
• tálak
• Móricgát
• Nagybaracska
• Nemesnádudvar
• Nyárlőrinc
• Ordas
• Szervezett
• Öregcsertő
• Busz
• Pálmonostora
• Petőfiszállás
• Pirtó
• Rém
• Solt
• Soltszentimre
• Soltvadkert
• Sükösd
• Szabadszállás
• Szakmár
• Szalkszentmárton
• Lábszár
• Szentkirály
• Szeremle
• természetesen
• Tass
• Tataháza
• Tázlár
• Tiszaalpár
• Tiszakécske
• Tompa
• Tőserdő (Lakitelek)
• Újsolt
• Újtelek
• Uszód
• Városföld
• Vaskút
• Zsana

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye (németül: Komitat Batsch-Kleinkumanien, latinul: Comitatus Bácsiensis et Cumania Minor) közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest vármegye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Csongrád-Csanád vármegye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya vármegye, Tolna vármegye és Fejér vármegye határolja. Székhelye az országos szinten nyolcadik helyen álló legnépesebb város, Kecskemét, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a él. A vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például az imént említett Kecskemét, Baja és Kalocsa. Egyaránt érinti a Duna és a Tisza is.

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje. Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű városa, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39%-a él itt. Baranya vármegye nevezetes különleges természeti adottságai, klímája és történelmi városai miatt. Itt található a bányaváros Komló, a történelmi jelentőségű Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány is.

A megye területe 4429 km2, Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban. Északról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról Csongrád-Csanád vármegye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye a híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról híres Békéscsaba. Miután a magyarok meghódították a területet, Békés és környéke a Csolt nemzetség birtokában került. A terület „Békés” neve eredetileg a földvár neve volt, amely aztán Békés vármegyének adta a nevét, és sok más várhoz hasonlóan valószínűleg itt is az első várúrról kapta a nevét.

Békés környéke a Kr.e. 5. évezred óta lakott, a magyarok érkezése előtt pedig számos más törzs telepedett le a területen. A vármegyét I. István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva. A tatárok betörése idején azon területek közé közé tartozott, amelyek a háború következtében elnéptelenedtek. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a térség központja, I. Mátyás pedig megyeszékhelyi rangra is emelte. Az török háborúk idején fontos erődítménynek számított, majd 1566-ban végül elfoglalták. Ez idő alatt a térség teljesen elnéptelenedett, több város elpusztult.

A 18. század elején, az oszmánok kiűzése után a megye újra benépesült, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas és Tótkomlós környékén), szerbekkel, németekkel (Németgyula, Elek), és románokkkal (Kétegyháza). A nem magyar lakosság nagy része a 19. század közepére asszimilálódott. A vármegye mezőgazdasági jelentősége és az 1858-ban elkészült Pest-Békéscsaba új vasútvonal fejlődést hozott a térségnek. A fejlődés egészen az I. világháborúig tartott, ekkor a térség a perifériára került és Békéscsabának kellett átvennie az elveszett városok szerepét. A népességnövekedés 1950-ben tetőzött 472 ezer főnél. Ebben az évben lett a megye székhelye Békéscsaba. A következő években a megye, Magyarország nagy részéhez hasonlóan, iparosodott, a városok lakossága megnőtt.

A vármegye összterülete 5631,05 km2, ez Magyarország területének 6,05%-a. Mivel a megye teljes területe az Alföldön található, nem rendelkezik magasabb kiemelkedéssel. Legmagasabb pontja a megye délkeleti részén található, Battonya térségében levő Livius-halom, mely mindössze 107 méteres magassággal rendelkezik. Azonban a vármegye gazdag folyóhálózattal rendelkezik, területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér. Legfontosabb városai a megyeszékhely Békéscsaba, a kulturális és történelmi jelentőséggel bíró Gyula, az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas és a Gyopárosfürdőről ismert Orosháza.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, ország negyedik legnépesebb városa Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj).

Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos éves csapadék mennyiség viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. A volt szocialista rendszer idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. A szocialista rendszer bukásával az ipar válságba került, jelenleg ezért Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP is. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 945 m-es Felső-Borovnyák. A megye összterülete 7247,14 km2, Magyarország területének 7,79%-a.

Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint pedig itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. Tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király „a borok királya, a királyok bora” becenevén emlegetett.

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres Szeged, Magyarország harmadik legnépesebb városa. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.

A megye összterülete 4263 km2, mely Magyarország 4,58%-át teszi ki, területe teljesen sík. Magas a napsütéses órák száma és kiváló talaja miatt Magyarország legjelentősebb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős terménye a gabona, a zöldség és a gyümölcs is. Kiemelendő, hogy a Magyarországon megtermelt hagyma, paprika, zöldségfélék fele innen érkezik, sőt olajban és földgázban is gazdag a terület. Legmagasabb pontja Ásotthalom területén (125 m), legalacsonyabb pontja (mely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben) pedig Gyálarét területén (78 m) található.

Az oszmán hódoltság 1715-ös megszűnése után a megye szinte lakatlanná vált, népsűrűsége nagyjából 5/km2 alatt lehetett. A 18. és 19. században a vármegyét a Magyar Királyság viszonylag túlnépesedett északi és nyugati megyéiből származó magyar nemzetiségűekkel népesítették be. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 főnek adott otthont, népsűrűsége 100/km2.

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban. Területe és népessége alapján a negyedik legnagyobb vármegye. Északról Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délről Békés vármegye, keletről pedig Románia határolja. Székhelye Debrecen.

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye, közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban. Északnyugatról Nógrád vármegye, északkeletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Eger. A vármegye déli fele az Alföld északi peremvidékén terül el, északkeleti részén viszont a Bükk-vidék, északnyugati harmadán a Mátra hegyvonulatai húzódnak. Mezőgazdasági képét földrajzi felépítése jelentősen befolyásolja. Északi felén főleg erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás folyik, míg déli felén kiterjedt szántók, legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak. Vízrajzát délen a Tisza és a rajta mesterségesen kialakított Tisza-tó, nyugaton a Zagyva, középső vidékein a Tarna, míg keleten az Eger-patak és ezen vízfolyások mellékvizei alkotják. Közlekedésföldrajzi értelemben a megye jól megközelíthető mind vasúton, mind közúton.

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. A vármegyeszékhely a „virágok városa”ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, északról pedig Szlovákia határolja. Székhelye Nyíregyháza.

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon. Északról Fejér vármegye, keletről a Duna és Bács-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolja. A 3703 km² területű és mintegy 230 000 lakosú vármegyének a székhelye és legnépesebb települése Szekszárd, második legnépesebb települése az Atomvárosnak is nevezett Paks.

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén. Északról Győr-Moson-Sopron vármegye, keleten Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Székhelye Szombathely.

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagyobb tájegységre, a Keszthelyi-fennsíkra és a Zalai-dombságra bontható; utódja a királyi Zala vármegyének, amely egészen 1950-ig a Balaton-felvidéket is magába foglalta.

Északról Vas vármegye, északkeletről Veszprém vármegye, délkeletről Somogy vármegye, délnyugatról Horvátország, nyugatról pedig Szlovénia határolja.